Afroamerikai zene hatása az európai zenére

Nem csak az ázsiai zene volt hatással az európai szerzőkre, mint az 1889-es Párizsi Világkiállításon, ahol Debussy és társai találkozhattak a gamelán, vagyis a Fülöp-szigeteki zenével, hanem az afroamerikai zene is.

Afroamerikaiak története

·         Az afroamerikai (angolul: African American vagy melléknévként African-American) kifejezés az egykor Afrikából Amerikába hurcolt rabszolgák leszármazottai közé tartozó amerikai személy, népesség, ill. a velük kapcsolatos, rájuk vonatkozó fogalmak megnevezésére szolgál.

·         A rabszolga-kereskedelem a XVII. században megindul

·         Az „afroamerikai” és az „afrikai amerikai” megnevezések a – még Martin Luther King által is használt „négert” (negro) – felváltó „fekete” helyett terjedtek el a 20. század utolsó évtizedeiben. Hagyományosan azokat az amerikai állampolgárokat nevezik így, akiknek a felmenői - legalább részben - az egykor Afrikából Amerikába hurcolt fekete rabszolgák leszármazottai.

·         A kifejezést a negro kifejezésre rakódott pejoratív felhangok miatt a politikai korrektség jegyében felsőbb nyomásra vezették be, időnként az érintettek értetlenkedését kiváltva.

·         Az Amerika földjére behurcolt rabszolgák kettős teher alá kerültek. Egyrészt el kellett sajátítaniuk az angol nyelvet. Másrészt pogányoknak tartották őket, és elkezdték őket keresztény hitre téríteni. Ezek az emberek néhány nemzedék után valóban kereszténnyé váltak, az ezzel kapcsolatos ismereteiket és a lelkükben átélt érzelmeket a maguk örökletes zenei (harmónia és ritmus) formában kezdték kifejezni.

Új műfajok

A spirituálé észak-amerikai néger rabszolgák vallásos éneke.

Az észak-amerikai brit gyarmatokon a rabszolgaság a 17. században terjedt el, és egészen a 19. századig fennmaradt. A spirituálék eleinte az eredeti afrikai vallási elemeket tükrözték, később keresztény tartalmat kaptak. Gyakran bibliai képekre épülnek, de fejlődésükre nagy hatással voltak a régebbi keresztény himnuszok, zsoltárok is. Mindezek ellenére sajátosan afro-amerikai színezetűek, és a vallásos tartalom mellett gyakran megjelenik bennük a rabszolgasors nehézségére való utalás is.

Ebből a stílusból nőtt ki a gospel és a blues.

A gospel zenei stílus, amelyet a keresztény vallási életben használnak egyéni vagy közösségi hitük zenei kifejezésére, és vallásos alternatívát nyújtani. Az angol nyelvben Gospel névvel illetik az Evangéliumokat is (főként az Újszövetségi Szentírást). Ebben az értelemben a Gospel, mint zenei műfaj, az evangéliumi tanítások és történetek érzelemtől átfűtött formában történő, előképzettség nélkül is érthető előadása.

Mi újat hoz tehát az afroamerikai zene?

• Sajátos harmóniavilág, az európai és afrikai hangrendszer ütközésével a blues hang.
• Ritmusra kerül a hangsúly, nem a dallamra
• A zenei hangsúly eltolódik, nem az 1-3-on lesz, hanem a 2-4-en
• Megjelenik a refrain
• Sok improvizatív elem