A vecsési Petőfi Gimi Ének-zenés blogja

2014. február 18., kedd

Házi dolgozat készítése a barokkról

Formai követelmények:

2 db A4-es oldal
12-es betűméret, Calibri
1,5-es sorköz
sorkizárt

Leadási határidő: március 1. 23:59
A dolgozatokat a kresz.adam@gmail.com kérem elküldeni.

A dolgozat részei:

A dolgozat bemutatása (miről szól, miért ezt választottam)
Általános barokk összefoglaló
A választott téma alapján műfaji specifikumok
A választott téma alapján egy meghallgatott mű bemutatása (wikit használjuk bátran)
Összegzés, véleményezés

Válsztható témák:

Korai barokk zeneszerzők (Monteverdi, Corelli, Vivaldi, Schütz, Schein, Pachelbel - nem kell mindegyikről pl: olaszok vagy németek VAGY a kettő összehasonlítása)
Bach és egy oratóriumának vagy kantátájának elemzése
Händel és egy oratóriumának (Messiás) vagy operájának elemzése
A magyar barokk zene (Eszterházy: Harmonia Caelestis)

2014. február 13., csütörtök

Házi dolgozathoz útmutató

Változott a Spotifyon a zene megosztás!!!
Nem tudjátok velem megosztani, ezért csak az előadó-szám címet küldjétek el e-mailben, ha spotify-os zenét hallgattatok. Elnézést a kellemetlenségekért!

Először is itt a lista, kinek mely dalokból kell írnia a dolgozatot.

Autumn Leaves – P. Patrik – Sz. Klaudia
Summertime – Sz. Szabina – A. Fanni
Lover Man – V. Dorina – H. Viki
Sweet Georgia Brown – G. Donát
Take The "A" Train – K. Amanda – Sz. Petra
Tenderly – T. Alexandra – E.Melinda
Night and Day – S. Dániel – S. Tamás
Misty – Sz. Viktória – S. Erzsébet
Tea for Two – L. Józsi – K. Róbert
It Don't Mean A Thing – M. Krisztina
A fine Romance – G. Sándor – F. Niki
Mack the Knife – S. Norbert – D. Fanni
All of Me – N. Melinda – K. Dóra
Angel Eyes – KT. Szintia – N. Tamara
Lullaby of Birdland – K. Krisztián – U. Marci
Black Coffee – V. Ádám – P. József
Dream a Little Dream of Me – F. Máté – Cz. György
How High the Moon – N. Regina
I Got Rhythm – V. Zsanett – D. Norbert
It's Only a Paper Moon – F. József – K. Máté
Love Me or Leave Me – A. Zsanett – Sz. Zita
Moon River – S. Karina – D. Barnabás
My Favourite Things – F. Laura – R. Dániel
Nature Boy – D. Máté – B. Ádám
All that jazz – N. Richárd – A. Zsombor

Vagy a google-ben, vagy a wikipédián rákeresünk a jazz standardünkre.

Regisztráljuk magunkat a Spotifyra - facebook accounttal is be lehet lépni.

Meghallgatjuk az eredeti verziót.

A wikipédia cikkben (sokszor van külön Cover rész) szemezgetünk, megnézzük, hogy mely feldolgozások lettek híresek, meghallgatjuk őket.

A dalszöveget is mellékeljétek a dolgozatban: google keresés: szám címe + lyrics

A dolgozatban összehasonlítjuk az eredetit egy feldolgozással, VAGY két különböző feldolgozást.

Kérlek titeket, hogy a spotify-on hallgassátok a zenét, ezeket a zenéket osszátok meg velem (jobb klikk: share -> Send to -> morsusserpentis

ha esetleg youtube-on vagy máshol találjátok meg a zenéteket, akkor a linket mellékeljétek a dolgozat alján.

A dolgozat felépítése:
- Ki írta a zenét?
- Ha van szövege, azt ki írta?
- Mikor jelent meg a zene?
- Ismertebb előadók, együttesek, énekesek, aki előadták....
- Milyen verziókat hallgattam meg? Legalább 4-et
- Két verzió összehasonlítása: Eredeti Vs Feldolgozott / Feldolgozott VS Feldolgozott
--- Nekem az eredeti tetszett jobban, mert ritmikusabb volt/ az ének is jobban tetszett, mert tetszik az énekes hangszíne / olyan volt a zene, mint ha ez meg az történne / mintha egy filmzene lenne
--- 8-10 mondat legalább ez a feladatrész (ne tőmondatokat írjunk!)
--- Véleményt kell írnunk, és azt fejtsük ki

- Ha lehet mellékeljük a dalszöveget is - a dalszöveg nem számít bele az egy oldalas terjedelembe!!!

A dolgozatokat a következő címre várom: kresz.adam@gmail.com

Terjedelem kb 1 A4-es oldal

Leadási határidő: Jövő hét péntek éjfélig; 2014.02.21, 23:59

Utána minden nap után egy jegy levonás

Kérdéssel lehet hozzám fordulni bátran e-mailben vagy személyesen. Remélem érdekes feladatnak ígérkezik, és megszeretjük a Spotifyt!
Köszönettel:
Kresznerits Ádám

2014. január 7., kedd

Kedves 7. évfolyam! Itt a dolgozatra az anyag.

Kedves 7. évfolyam!

Itt a dolgozatra az anyag.

Várható feladatok:
1. Zongora rajzolása
2. Terc-építés
3. Az akkord definíciója; a dúr és moll akkord
4. A C-Dúr hangnem akkordjai, fokai

1. feladat:

Az itt látható képet le kell rajzolni. Figyeljünk, hogy vannak a fekete billentyűk. A C-től H-ig kell igazán megfigyelnünk, hisz ezután a zongorán ismétlődnek a billyentyűk. Itt egy másik kép szemléletésképp:

Mint láthatjuk, a fehér billentyűknek egyértelmű nevük van (CDEFGAH), nem így a feketéknél. A fekete billyentyűk a fehérektől kölcsönzik nevüket. Nézzük meg például a G és A közötti fekete billentyűt. Ha úgy nézzük, hogy ez a hang majdnem a G, csak egy kicsit magasabb, akkor ez Gisz, viszont ha úgy nézzük, hogy ez az A-nál egy kicsit alacsonyabb, akkor ez Asz. Ha egy félhangot felemelünk, akkor egy -isz képzőt, ha leszállítunk egy fél hanggal, akkor egy -esz képzőt (kivéve a B, az Asz és az Esz) kap a nevük. Nem mindegy, hogy eszik vagy isszák.

2013. december 6., péntek

Afroamerikai zene hatása az európai zenére

Nem csak az ázsiai zene volt hatással az európai szerzőkre, mint az 1889-es Párizsi Világkiállításon, ahol Debussy és társai találkozhattak a gamelán, vagyis a Fülöp-szigeteki zenével, hanem az afroamerikai zene is.

Afroamerikaiak története

· Az afroamerikai (angolul: African American vagy melléknévként African-American) kifejezés az egykor Afrikából Amerikába hurcolt rabszolgák leszármazottai közé tartozó amerikai személy, népesség, ill. a velük kapcsolatos, rájuk vonatkozó fogalmak megnevezésére szolgál.

· A rabszolga-kereskedelem a XVII. században megindul

· Az „afroamerikai” és az „afrikai amerikai” megnevezések a – még Martin Luther King által is használt „négert” (negro) – felváltó „fekete” helyett terjedtek el a 20. század utolsó évtizedeiben. Hagyományosan azokat az amerikai állampolgárokat nevezik így, akiknek a felmenői - legalább részben - az egykor Afrikából Amerikába hurcolt fekete rabszolgák leszármazottai.

· A kifejezést a negro kifejezésre rakódott pejoratív felhangok miatt a politikai korrektség jegyében felsőbb nyomásra vezették be, időnként az érintettek értetlenkedését kiváltva.

· Az Amerika földjére behurcolt rabszolgák kettős teher alá kerültek. Egyrészt el kellett sajátítaniuk az angol nyelvet. Másrészt pogányoknak tartották őket, és elkezdték őket keresztény hitre téríteni. Ezek az emberek néhány nemzedék után valóban kereszténnyé váltak, az ezzel kapcsolatos ismereteiket és a lelkükben átélt érzelmeket a maguk örökletes zenei (harmónia és ritmus) formában kezdték kifejezni.

Új műfajok

A spirituálé észak-amerikai néger rabszolgák vallásos éneke.

Az észak-amerikai brit gyarmatokon a rabszolgaság a 17. században terjedt el, és egészen a 19. századig fennmaradt. A spirituálék eleinte az eredeti afrikai vallási elemeket tükrözték, később keresztény tartalmat kaptak. Gyakran bibliai képekre épülnek, de fejlődésükre nagy hatással voltak a régebbi keresztény himnuszok, zsoltárok is. Mindezek ellenére sajátosan afro-amerikai színezetűek, és a vallásos tartalom mellett gyakran megjelenik bennük a rabszolgasors nehézségére való utalás is.

Ebből a stílusból nőtt ki a gospel és a blues.

A gospel zenei stílus, amelyet a keresztény vallási életben használnak egyéni vagy közösségi hitük zenei kifejezésére, és vallásos alternatívát nyújtani. Az angol nyelvben Gospel névvel illetik az Evangéliumokat is (főként az Újszövetségi Szentírást). Ebben az értelemben a Gospel, mint zenei műfaj, az evangéliumi tanítások és történetek érzelemtől átfűtött formában történő, előképzettség nélkül is érthető előadása.

Mi újat hoz tehát az afroamerikai zene?

Sajátos harmóniavilág, az európai és afrikai hangrendszer ütközésével a blues hang.
Ritmusra kerül a hangsúly, nem a dallamra
A zenei hangsúly eltolódik, nem az 1-3-on lesz, hanem a 2-4-en
Megjelenik a refrain
Sok improvizatív elem

A középkor szakrális és szekuláris zenéje

A középkor zenéje

Egyházi (szakrális) zenék

· A Nyugat-Római bukása után a hatalmat az egyház veszi át

· Zeneileg: központilag meghatározott --> minden templomban Európában (a keresztény területeken) ugyanazt éneklik (mint ma az amerikai slágerekkel, egészen a mai korig ilyen nem volt azelőtt)

· I. Gergely pápa a VII. században kezdi összegyűjteni a keresztény énekeknek a szövegeit

· A dallam csak szájhagyomány útján terjed, nagy hangsúlyt fektet az egyház az oktatásra: scolá-kban tanulnak

· Gergely (Gregorianus) pápa által összegyűjtött énekek:gregorián énekek

· Gregorián énekek jellemzői:

o vallásos témájú

o latin

o egyszólamú

o dallamilag sokat díszített

o szövegen a hangsúly, nagy hangi ugrások nincsenek benne

o kötetlen ritmikájú

· Jellemző műfajok a középkori egyházi zenében:

o MISE (a tételeket latinul is kell tudni)

§ Kyrie (Uram irgalmazz)

§ Gloria (Dicsőség a magasságban Istennek)

§ Credo (Hiszek egy)

§ Sanctus (Szent vagy)

§ Benedictus (Áldott, aki)

§ Agnus Dei (Isten báránya)

Himnuszok

zsoltárok

A dallamok lejegyzésére a XI. századig nem volt mód

a IX. században már megjelenik a neumaírás, de ez csak dallamfordulatokat jelölt
a maira hasonló kottaírás megalapozója Arezzoi Guido
Ez még csak

négy soros,
csak dallamot jelöl, ritmus nem,
ütemvonalak nincsenek
kvadrilás (nem bogyók, hanem négyzetek)
A mai kottaírás csak a XVII. századra alakul ki

A kottaírás segítségével kezd kialakulni a többszólamúság. Ennek szintjei

Oktávpárhuzam (felnőtt és gyerek énekli ugyanazt)
Kvintpárhuzam
Kánon: mindenki ugyanazt a dallamot énekli, de időben eltolva
a bonyolultabb kompozíciós technikák a reneszánszban alakulnak ki

A középkori világi zene (szekuláris)

Az egyházi zene fejlődésével és lejegyzésével együtt fejlődik a világi zene is. Első forrásaink a XIII. századból valók. Két területről maradtak emlékeink a zenész társadalomról. Ezek a zenészek egyben énekesek és hangszerjátékosok voltak, saját művüket adták elő